levél Sándornak

Üdvözöllek Sándor.




bocsáss meg hogy érdektelen levelemmel zavarlak, de úgy érzem el kell mondanom neked amit érzek.

Sándor! szeretem az urat!!!szeretem a fenyítéseit, szeretem és szolgálni akarom mindhalálig.

és ez az érzés ami bennem van majd szétfeszít, érzem az ÚR szeretetét, és jelenlétét a szívemben.

bármit megteszek érte. egymás után jönnek váltakozva a próbák, kisértések, nehézségek, és miután sikerült a próba, a felemerő érzés érzem az és Istenem jelenlétét, a szentlélek erejét ahogy munkálkodik bennem.

tegnep este, sötétben kimentem az udvarra imádkozni. ima közben néztem az eget, felhős volt. miután imádkoztam és rámondtam egy áment, egy szél fujt el egy felhőfoszlányt és láthatóvá vált három csillag.

patakokban folyt a könnyem. lehet hogy ez egy hétköznapi dolog de akkor én ott jelet véltem felfedezni ebben.

úgy éreztem el kell mondanom valakinek. sok-sok tanulnivalóm van még, mert még sok a hibám, kérem az URAT,

továbra is tanítson. tanítson állhatatosságra, alázatra, őszinteségre, és arra hogy ne érdekeljenek a földi hiúságok,

hogy minnél jobban tudjak szolgálni.



volna egy kérdésem hozzád amit már rég megakartam kérdezni:

melyik élvez nagyobb prioritást megmenteni az ember fizikai lényét, (éhségtől veszélytől betegségtől stb.)

vagy megmenteni az ember lelkét, üdvösségét?



köszönöm hogy időt szakítottál buta levelemre.

szeretlek. áldjon meg az ÚR



--------------------------------------------------------------------------------