2009. február 26., csütörtök

film projekt

mostmár napokon belül elkezdődik a filmem forgatása, Gábor (az operatőr) türelmetlen, és én is egy kicsit az vagyok. érzem hogy ez valami nagy dobás lesz. a szereplők 1-2 személyt kivéve tisztázott. a helyszinek is megvannak, Gábor most adta át nekem a technikai forgatókönyvet.
más
tamás említette hogy a tavasz vége felé megyünk megint turnézni a vajdaságba. már nagyon várom. végre találkozhatok régnem látott barátokkal, meg aztán az egész egy nagy kaland.
mára ennyi
pusszantás mindenkinek

2009. február 24., kedd

fekete péter és az angyali mosoly

csütörtökön megvolt a fellépés. a közönség semmit nem érzékelt abból a káoszból ami bennem volt, ez jó, de én rettenetesen szégyeltem magam hogy ilyen felkészületlenül ki merek álni a nagyérdemű elé. életemben még ilyen roszul nem éreztem magam a színpadon. előadás után menekülés szerüen eltüntem . most nem bírtam volna végighalgatni, (ez nagyon ügyes volt) stb. a közönségtől. egy hete hatalmas streszben vagyok, és én nagyon nem bírom a sterszt.
más
a színpadi partnerem egy átlagos nő, na de amikor mosolyog... a madarak csicseregnek, a hó leolvad a háztetőkről, és a virágok rügyeznek. ritka szép mosoly.

telefonáltam Tamásnak többé nem leszek Fekete Péter

bocsi kicsit beteg vagyok így a szokásosnál is több nyelvtani hibát ejtek.
szép napot mindenkinek

2009. február 18., szerda

próbák

ma egésznap próbáltunk és nagyon keserves volt. az a rész ahol a fekete péter szerencsétlen az nagyon megy, mert én magam is szerencsétlen vagyok. de az ahol szerelmes vagy boldog na az már keserves volt. merthát szerelmes is csak néhányszor anno, de boldog szinte soha se voltam. és nagyon nehéz eljátszani hogy boldog vagyok ha egyszer soha nem voltam. szóval kínlódik a partnerem
Brigi is meg én is. én már a legszivesebben lefújnám az egész holnapi előadást, de sajnos nem tehetek ilyet.

2009. február 11., szerda

kívánságok és teljesülések

nemrég döbbentem rá hogy nem tesz nekem jót ha teljesülnek a vágyaim.
a minap nagyon megkívántam a krumplis lepényt. és én balga másnap elkészítettem.
melegen bevágtam egy féltucatot (gyengébbek kedvéért 6 darab) és nagyon jólesett,
egészen másnap reggelig. valami szörnyű hascsikarás róka koma, egyebek jött rám.
nagyon szenvedtem. mondjuk egy kívánság beteljesülésnek lehet rosszab vége is.
kivánsz egy porsét nyersz egyett valami csoda folytán, másnap öszetöröd a kocsit és magadat, de úgy hogy örökre tolókocsiba kerülsz.
olyan vagyunk mint a kisgyerekek sokmindent szeretnénk és haragszunk az anyukánkra ha nem kapjuk meg, de ő tudja mi kell nekünk mi nem ő tudja hogy amire vágyunk az ártalmas e ránk nézve vagy sem. felnőtt korunkban az úr az akitől kérünk imáinban ezt-azt és talán csalatkozunk ha nem kapjuk meg. de egyedül csak az úr tudja mi az ami kell nekünk, és azt megadja.
néha az kell hogy elveszítsük állásunkat, szerelmünket, lakásunkat, és amikor semmink és senkink nincs akkor fordulunk az úrhoz és ő felemel minket a porból.

ugyhogy vigyázzatok felebarátaim hogy mit kértek, mert még beteljesül.

2009. február 5., csütörtök

főszerepek

eljött az időm, én nem vagyok szerepfüggő amit adnak szerepet tudásom legjavával eljátszom, sose könyörögtem főszerepekért, de azért jó érzés hogy főszerepet játszhatok, és megtisztelő!
nem tagadom azért ettől kicsit nagyobb lett a mellényem.
mostanában a zsákutcában és a fekete péterben játszok főszerepet.
sajnálom hogy Horvát Peti barátomtól elveszem a szerepet, de tamás mindenképp elvette volna tőle. de ha Peti kéri és tamás beleegyezik én visszaadom neki.
hallom Bartokos Tamás bemerítkezett. neheztelek rá hogy engem nem vitt magával, én is bemerítkeztem volna. na mindegy ami késik nem múlik.
pusszantás mindenkinek
VÉGE!

2009. február 1., vasárnap

nap mint nap

lassan csordogál az élet mifelénk, szinte minden nap ugyanúgy telik el. András barátom néha délutánonként felugrik hozzám beszálgetünk vagy játszunk közösen valami számítógépes játékkal, gyuri esténként szokot jönni, dumálunk tévézünk vagy játszunk. néha lemegyek Tamás délutáni foglalkozásaira de unalmasak, Soos Szabina jobban csinálta, nála nem volt unalmas.
nem szeretek unatkozni, szinte egész életemben unatkoztam. szinte egész nap a monitort bámulom, mi mást tehetnék?! Anyám néha felhív, vagy én őt, beszélgetönk de csak úgy a felszines dolgokról . mára ennyi. puszantás mindenkinek