boldog új évet!

elmúlt egy év.teli kudarcokkal, és sikerrel, bánattal és örömmel, unalommal és szórakozással munkával és pihenéssel. idén jöttem rá hogy várni, hogy valami jó is történjen velünk nem érdemes, tenni kell érte. ha másokhoz szeretettel, tisztelettel és megértéssel viszonyulunk ők is így viszonyulnak majd hozzánk. szeretni kell egymást és önmagunkat, és persze változni kell.
mindenkinek nagyon boldog új évet kívánok!

MINDENKINEK ÁLLDOTT BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNOK!
tegye félre mindenki-e szép ünnepre a haragot, és adjuk át magunkat a szeretetnek
és az örömnek. A kis Jézus megszületett!

munka, munka, munka

ez a december nagyon pörgős, sok fellépésünk van, lesz, de én ezt szeretem, a héten megyünk Debrecenbe, Dombóvárra, Sopronba. Budapestre. az előző két hét is "forgalmas" volt.
múlthét szombaton volt egy fellépésünk Pápán, végre láthattam a Székesfehérvári csapatot.
jó volt velük beszélgetni, játszani. ha életem útja nem a színjátszás felé vezérelt volna, soha nem ismerek meg olyan embereket akiket most szeretek és tisztelek. na jó, ezt olyan nyakatekerten fogalmaztam meg, hogy nem tudom hogyan jövök ki belőle.
örülök hogy mindíg van "valaki" aki jó irányba terelget engem.
hát ez nem igaz!! fogalmazás gátlót szedtem be, vagy mi van ma?
bocsika mindenkitől, jobb ha nem fojtatom a naplóm írását, ma nem megy.

születés és halál

tegnap este kaptam egy sms-t. "jaj képzeld mama megkezdődtek a fájások,hamarosan szülök"
felhomályosítottam a hölgyet hogy valószínűleg rossz számot hívott, szegényre hirtelen jött rá nem volt benn nála se a férje, sem egyetlen rokon vagy ismerős se. sms-en keresztül próbáltam benne a lelket tartani, mert igen erős fájásai voltak. azt mondta ha fiú lesz rólam nevezi el. jónéhány sms váltás után megszületett évike. 2008 12 09 / 20 30 perckor 4 kiló 26 dekával. nagyon örültem hogy egy picit segíteni tudtam egy vajúdó anyának azzal hogy virtuálisan mellete lehettem.
ma meghalt az osztályomon egy sorstársam

Tudomány pró és kontra

kizavarták Ádámot és Évát a paradicsomból, mert szakítottak a tudás gyümölcséből, ami a tiltott fán termett. ma a tudománynak köszönhetjük hogy a földünk haldoklik. de úgy kellene élnünk mint némely törzsek az őserdőben? olvassuk a bibliát, de hisz az is tudás?! esetleg van jó és rosz tudás? azt én is érzem hogy ami fontos az életben az az istennel és emberekkel való kapcsolat.
a "primitív" törzseknek van idejük az égi és földi kapcsolatok ápolására. mi akik a tudomány "élvezői" vagyunk ezekre nagyon kevés az időnk, mert rohanunk, mert futunk a pénz után.
sokan sírnak hogy milyen kevés a kereset, igen mert a műszaki cikkek és azoknak az energiafogyasztása elveszi keresetünk nagy százalékát. ez rosz. az jó hogy van internet és akár többezer kilométerre lévő emberrel is tudok komunikálni. valaki mondja meg nekem, a tudás bűn vagy áldás?
kérem az Urat mutassa meg a helyes utat.

végállomás

egy éve a postamúzeum weboldalán kalandoztam, és megdöbbenve láttam a megsárgult fotók közt az én ifjúkori ábrázatomat. ilyen öreg lennék?! nyolcvanas évek utolsó harmadában a központi levélfeldolgozó osztályon dolgoztam mint gépkezelő. a TOSHIBA levélválogató gépen dolgoztam és imádtam azt a munkát, és az akkori főnökömet akivel azóta is tartom a kapcsolatot. más.
kicsi gyermekkorom óta míndíg menekülök valami vagy valaki, vagy akár önmagam elől. az egész életem egy menekülés volt. amióta megtértem érzem azt hogy már nem kell menekülnöm. nyugodtan szembenézhetek a problémákkal, nincs mitől tartanom, hisz "be vagyok védve".
már nem álmodom azt hogy menekülnöm kell ujjra. a rémálom végetért.

stressz

veszettül tanulok. a rám sózott szövegkönyvek bemagolásához igen sok akaraterő kell.
ma megtanultam a Kér Dezső szerepét de holnap padlást játszunk és még azt el se kezdtem tanulni.
ez a stressz nem tesz jót nekem. aludni se tudok tőle rendesen az jár míndíg a fejemben "vajon meg tudom-e tanulni időben. a normális színészek hónapokig próbálnak és van idejük megtanulni a szerepet, nekem meg pár napom van három szövegkönyv megtanulására. sokszor el se próbáljuk a frissiben megtanult színművet hanem irány a mély víz rögtön élesben nyomjuk.
szeretek, ímádok játszani de el tudnék viselni több próbát és több időt a megtanulására .
békés hétvégét kívánok mindenkinek

December

December. szeretem ezt a hónapot, ünnepek, fények, illatok, hangulatok. A Révész Szilvi ösztönzésére irok most. (megkaptam az üzenetet) decemberben játszunk a legtőbbet idén huszon valahány fellépésünk lesz. és lesz olyan nap hogy három fellépés egymás után.
Tavaly emlékszem nagyon fáztam Székesfehérváron játszottunk valami karácsonyi vásárban és szakadó hóesésben. rajtam egy ing és egy bördzseki. brrr. emlékszem néhány éve sopronban a főtéren játszottunk egy gyerekdarabot és utána át se öltöztünk rohantunk a következő fellépésre, fura volt ahogy egy kutya, macska és egy medve jelmezbe öltözött alakok futottak a liszt szalon felé. nem tudom miért, de nekem valahogy elsívárosodtak az ünnepek. lehet hogy azért mert otthonban élek?! emlékszem gyerekkoromban a karácsonykor szüleim mindíg idegesek voltak. apám bénázott a fenyő faragásával (persze megvágta magát) aztán mikor szépen feldíszítette és felálította a fát föltette a szekrény tetejére arréb lépett hogy megcsodálja a fa meg rádölt díszestül gyertyástul. anyám meg a hallal kínlódott szitkozódott dühében ha valami nem sikerült. de estére mindkettőjüknek sikerült lenyugodni és ünnepi ábrázatot ölteni. talán csak miattunk. aztán mikor már tizenévesek lettünk az öcsémmel, már hanyagoltuk a dolgot, az egészből egy nagy eszem iszom és pár nap mulva gyomorrontás lett.
idén nyáron otthon megtaláltam a régi díszeket , és valami furcsa érzés járt át mikor nézegettem őket. mára enyit mert csütörtökig három szövegkönyvet kell megtanulnom.