2008. szeptember 25., csütörtök

A két világ

mint már előző írásomban már említettem játszom
a klánháború nevű internetes játékban.
a játékban van egy klánom melynek én vagyok a
királya, én parancsolok kb. 30 embernek,
akik szót fogadnak nekem tisztelnek, és
teljesítik minden parancsom.
a 30 ember akit irányítok külömböző korú
(14-50 év közöttiek) külömböző foglakozásuak.
(beosztottak, közép és felső vezetők) ha
tudnák ki vagyok, hol élek, valószinüleg
többé nem hallgatnának rám, nem fogadnák
meg parancsom/tanácsom, és nemhogy felnéznének
rám, inkább lenéznének vagy sajnálnának
(ami rosszabb)ma egy "alatvalómnak"
titoktartást kérve, elmondtam ki vagyok,
mi vagyok, hol élek.
ő egy 30-35 éves nő. először az a reakció
jött amit vártam. (döbbenet, zavartság,
értetlenség.) aztán döbbenetemre egy kevés
idő múltán jött az elfogadás.
elfogadott engem olyannak amilyen vagyok,
és továbbra is klán vezetőjének tart, és
elfogadja parancsaim. nem ezt a reakciót
vártam, de nagyon jólesett.
mi régebben is leveleztünk de csak a
felszínes dolgokról, és a klánról.
ma reggel elmesélt nekem olyan dolgokat
amit a környezete se ismer, bizalmába
avatott, barátjának tart, és igényt tart
tanácsaimra.
ez nekem egy nagyon felemelő érzés volt.
más. sajnos van az intézetünkben egy
nagyon beteg ember. próbálok segíteni
neki, de elég nehéz eset. valahogy elakadtam
nem tudom hogyan segíthetnék neki azon
kívül hogy felvidítom.
mára ennyi. ma egy kicsit vidámabb verset
osztok meg veletek.
szép napot.


Száz szó

Káros szenvedélyek láncai közt vergődöm,
Az utolsó cigaretta, legutolsó pohár söröm s öröm,
De az utolsóból mindig utolsó előtti marad,

Attila hát végre szedd már össze magad!
A Whiskyt és a Hubertust jobb, ha elfeleded,
Szivart és cigarettát többé szádba ne vedd!

Így bíztattak ismerősök és ismeretlenek,
Jóbarátok, rokonok és ellenfelek.
De mit ér az élet egy jó szivar nélkül?
De mit ér a szivar egy jó kávé nélkül?
De mit ér a kávé ha nincs benne rum,

Sajnos tíz üveg söröm elfogyott,
A száz szavam és a hét rímem elkopott,
Ezennel vége a versemnek,
Valaki vessen ágyat a részegnek.

3 megjegyzés:

toma írta...

Ez tényleg jobb hangulatú és ez is nagyon jó! Tetszik.
Elfogadásról: Van olyan ember, aki a másik nem fogyatékos embert sem képes elfogadni...ne gondold, hogy kevesen lennénk azok, akik Téged nem fogadnánk el úgy, ahogy vagy.
hű olvasód,
Toma

toma írta...

Ja, Attila,
Most jut eszembe, hogy volt egy ilyen pszichológiai kisérlet, nagyon érdekes volt. Pszichológusok teljesen más karakterekbe bújtak az internetes játékokban, és ezen keresztül vizsgáltak más karaktereket. Azt is észrevették, hogy nagyon sokan bújtak olyan karakterek mögé, amelyekkel egyáltalán nem voltak önazonosak, amilyenek szerettek volna lenni. Amikor kiderültek ezek a karakter-eltérések, a játékosok nagy része szakitott a játékkal. Talán azért sem kaptál visszautasitást, mert a karakter, amit választottál, valahol hasonlit rád? Csak érdekességképpen irtam le...

achilla írta...

köszönöm a megjegyzéseidet.
nekem nagyon hasznosak