2009. február 1., vasárnap

nap mint nap

lassan csordogál az élet mifelénk, szinte minden nap ugyanúgy telik el. András barátom néha délutánonként felugrik hozzám beszálgetünk vagy játszunk közösen valami számítógépes játékkal, gyuri esténként szokot jönni, dumálunk tévézünk vagy játszunk. néha lemegyek Tamás délutáni foglalkozásaira de unalmasak, Soos Szabina jobban csinálta, nála nem volt unalmas.
nem szeretek unatkozni, szinte egész életemben unatkoztam. szinte egész nap a monitort bámulom, mi mást tehetnék?! Anyám néha felhív, vagy én őt, beszélgetönk de csak úgy a felszines dolgokról . mára ennyi. puszantás mindenkinek

Nincsenek megjegyzések: