tegnap este rosszul voltam, annyira fájt, görcsölt a szívem hogy a szememből patakokban folyt a könny.
kihívták a mentőt. mire megérkezett a fájdalom is elmúlt. a mentő autóban újra előjött a szív görcs, de most nem volt olyan erős. szóltam a dokinak aki mellettem ült a mentőben. erre bekapcsolták a szirénát, de a doki nem foglalkozott velem. néha egy-egy kérdést feltett erős tájszólással.
megérkeztünk Sopronban, beültettek egy toló székbe és betoltak a sürgősségibe.
ott vártam egy jó fél órát, aztán egy aranyos doktor nő vizsgált, vért vett EKG röntgen satöbbi.
mikor a mentő elvitt zsiráról Gyuri telefonált a Bartokos Tamásnak, aki otthagyott csapot-papot és rohant hozzám.
hát igen, egy barát bajban mutatkozik meg. elküldtek hogy másnap jöjjek vissza szak rendelésre,
Tamás hazavitt. másnap sokan érdeklődtek hogylétem felől, sokan féltenek.
nagyon megható hogy ennyien aggódnak értem.
Egy Ebola-járvány margójára
10 éve