2009. február 11., szerda

kívánságok és teljesülések

nemrég döbbentem rá hogy nem tesz nekem jót ha teljesülnek a vágyaim.
a minap nagyon megkívántam a krumplis lepényt. és én balga másnap elkészítettem.
melegen bevágtam egy féltucatot (gyengébbek kedvéért 6 darab) és nagyon jólesett,
egészen másnap reggelig. valami szörnyű hascsikarás róka koma, egyebek jött rám.
nagyon szenvedtem. mondjuk egy kívánság beteljesülésnek lehet rosszab vége is.
kivánsz egy porsét nyersz egyett valami csoda folytán, másnap öszetöröd a kocsit és magadat, de úgy hogy örökre tolókocsiba kerülsz.
olyan vagyunk mint a kisgyerekek sokmindent szeretnénk és haragszunk az anyukánkra ha nem kapjuk meg, de ő tudja mi kell nekünk mi nem ő tudja hogy amire vágyunk az ártalmas e ránk nézve vagy sem. felnőtt korunkban az úr az akitől kérünk imáinban ezt-azt és talán csalatkozunk ha nem kapjuk meg. de egyedül csak az úr tudja mi az ami kell nekünk, és azt megadja.
néha az kell hogy elveszítsük állásunkat, szerelmünket, lakásunkat, és amikor semmink és senkink nincs akkor fordulunk az úrhoz és ő felemel minket a porból.

ugyhogy vigyázzatok felebarátaim hogy mit kértek, mert még beteljesül.

2009. február 5., csütörtök

főszerepek

eljött az időm, én nem vagyok szerepfüggő amit adnak szerepet tudásom legjavával eljátszom, sose könyörögtem főszerepekért, de azért jó érzés hogy főszerepet játszhatok, és megtisztelő!
nem tagadom azért ettől kicsit nagyobb lett a mellényem.
mostanában a zsákutcában és a fekete péterben játszok főszerepet.
sajnálom hogy Horvát Peti barátomtól elveszem a szerepet, de tamás mindenképp elvette volna tőle. de ha Peti kéri és tamás beleegyezik én visszaadom neki.
hallom Bartokos Tamás bemerítkezett. neheztelek rá hogy engem nem vitt magával, én is bemerítkeztem volna. na mindegy ami késik nem múlik.
pusszantás mindenkinek
VÉGE!

2009. február 1., vasárnap

nap mint nap

lassan csordogál az élet mifelénk, szinte minden nap ugyanúgy telik el. András barátom néha délutánonként felugrik hozzám beszálgetünk vagy játszunk közösen valami számítógépes játékkal, gyuri esténként szokot jönni, dumálunk tévézünk vagy játszunk. néha lemegyek Tamás délutáni foglalkozásaira de unalmasak, Soos Szabina jobban csinálta, nála nem volt unalmas.
nem szeretek unatkozni, szinte egész életemben unatkoztam. szinte egész nap a monitort bámulom, mi mást tehetnék?! Anyám néha felhív, vagy én őt, beszélgetönk de csak úgy a felszines dolgokról . mára ennyi. puszantás mindenkinek

2009. január 22., csütörtök

happy end

az utóbbi egy évben nagyon leromlott az egészségi álapotom.
már egy rövid sétától légszomjam van fulladok és sötét karikák
ugrálnak a szemem előtt. környezetem erről nem sokat tud,
(nem vagyok panaszkodós fajta) de talán jobb is ez így. hitem erős
így nem félek a haláltól.
orvoshoz menni nem sok értelme van, mert nagyon sokféle betegségem van.
a vérképemen rengeteg a csillag (ami a pozitív vérképet jelöli)
rosz a tüdőm szivem májam, epém, köszvényem van, nem sorolom
tovább. erre mindre gyógyszert kéne szedjek, de nem szedek. hogy mért?!
mert nem látom értelmét. mert a sok gyógyszertől ujjab betegségek
és mellékhatások alakulnának ki. megmondtam a doktornőnek hogy
csak az akut betegségeket kezelje.
nem volt valami kellemes az életem, de az elmult öt év nagyon jó volt
megismerkedhettem emberekkel akiket szeretek, tisztelek. élményekben
volt részem, na és ami a legfontosabb játszhattam, és megtértem.

2009. január 14., szerda

Achilla sültje

tegnap éjszaka nem tudtam aludni, talán a sok tea miatt, amit belém tukmáltak a nővérek. "beteg embernek sok folyadékot kell inni!!"
(hát ja már megint beteg vagyok. vagy még mindíg?!)
szóval nem tudtam aludni, és mivel éhes voltam, és más szórakozás nem lévén elkezdtem fejben
egy receptet kitalálni. Íme a revept

Achilla sültje:

4 főre

8 ujnyi vastag nem túl száraz szelet tarja
7 fej vöröshagyma
2 kg burgonya
2 dl olaj
1 kis tubus mustár
1 tasak mayoranna

bors
örölt pirospaprika
fél citrom leve
1,1/2 dl. hús leveslé vagy alaplé

a hússzeleteket minkét oldalon sózzuk borsozzuk, megkenjük mustárral, majd megszórjuk mayorannával, és pácfűszerrel
beteszük egy zárhato edénybe 2 fej hagymát karikázunk mellé, majd felöntjük olajjal hogy ellepje. öntsünk rá fél citrom levét, lezárjuk hütőbe teszük egy napra.
néha megrázzuk az egészet.

másnap a húsokat kevés fórró olajban, serpenyőben megsüssük a két oldalát, de csak annyira hogy kérget kapjon a hús. lényeg hogy az olaj nagyon forró legyen.

tepsibe négy fej hagymát karikára vágjuk és elhelyezzük egymás mellet a tepsiben, erre helyezzük a húst. ráöntjük a megmaradt páclét, és a sütésből maradt olajat. felöntjük húsleveslével vagy ha nincs, kevés fórró vizbe dobjunk húsleveskockát, és miután elkeveredett
öntsük a hús alá. a húst alufólia alatt puhára sütjük, majd az alufóliát levéve ropogósra süssük. ha kész a husokat vegyük ki egy tányérra.
fözzünk tört krumplit.
kevés olajban üvegesre süssünk két fej apróra vágott hagymát, majd tüzről lehúzva tegyünk hozzá két teáskanál örölt pirospaprikát, majd az egészet keverjük össze alaposan a krumplival,
és helyezzük az egészet a tepsibe a sült hagyma ágyra szépen kenjük el és pár percig süssük vigyázva nehogy odaégjen.
sütés után lehet szeletelni a krumplit.

ha valaki esetleg megcsinálná kérem írja meg nekem hogy ízlett.
jó étvágyat hozzá!

2009. január 7., szerda

diabolus discedo

néha erőt vesz rajtam az elkeseredés és a depreszio, de aztán egy idő után rájövök hogy az én nyomorúságom semmi, hisz van tető a fejem felett, rendszeres étkezést biztosítanak nekem, és felléphetek a világot jelentő deszkára. vannak emberek sokmillióan akik ennyitől már boldogok lennének, akiknek boldogság az ha aznap ételhez jutnak, ha megusszák a háborút, ha biztonságban élhetnek. szégyelem magam amiért én a kis problémáim miat nyavajgok.
örülni kell anak ami van és nem azon búslakodni ami nincs.