December. szeretem ezt a hónapot, ünnepek, fények, illatok, hangulatok. A Révész Szilvi ösztönzésére irok most. (megkaptam az üzenetet) decemberben játszunk a legtőbbet idén huszon valahány fellépésünk lesz. és lesz olyan nap hogy három fellépés egymás után.
Tavaly emlékszem nagyon fáztam Székesfehérváron játszottunk valami karácsonyi vásárban és szakadó hóesésben. rajtam egy ing és egy bördzseki. brrr. emlékszem néhány éve sopronban a főtéren játszottunk egy gyerekdarabot és utána át se öltöztünk rohantunk a következő fellépésre, fura volt ahogy egy kutya, macska és egy medve jelmezbe öltözött alakok futottak a liszt szalon felé. nem tudom miért, de nekem valahogy elsívárosodtak az ünnepek. lehet hogy azért mert otthonban élek?! emlékszem gyerekkoromban a karácsonykor szüleim mindíg idegesek voltak. apám bénázott a fenyő faragásával (persze megvágta magát) aztán mikor szépen feldíszítette és felálította a fát föltette a szekrény tetejére arréb lépett hogy megcsodálja a fa meg rádölt díszestül gyertyástul. anyám meg a hallal kínlódott szitkozódott dühében ha valami nem sikerült. de estére mindkettőjüknek sikerült lenyugodni és ünnepi ábrázatot ölteni. talán csak miattunk. aztán mikor már tizenévesek lettünk az öcsémmel, már hanyagoltuk a dolgot, az egészből egy nagy eszem iszom és pár nap mulva gyomorrontás lett.
idén nyáron otthon megtaláltam a régi díszeket , és valami furcsa érzés járt át mikor nézegettem őket. mára enyit mert csütörtökig három szövegkönyvet kell megtanulnom.
Egy Ebola-járvány margójára
10 éve
2 megjegyzés:
Köszi, hogy írtál. Írjál sűrűbben, mert engem momentán érdekel hogy vagytok, mi történik veletek. Üdvözlöm a Gyurit is.
köszönöm ígérem ezentul sürübben írok. gyurinak átadtam az üdvözletet.
gyuri nagy tisztelettel üdvözöl
Megjegyzés küldése