"itt van az ősz itt van újra"

Belep mindent a füst. Égetik az avart.
Újra csípős, nyirkos, deres reggelre ébredünk.
A fák elvesztik üde színüket, sárga, piros, és rozsda színű lett a világ.
Újra korán sötétedik. Emberek a falu végén vidáman szüretelnek.
Folyik a must. Az elmúlás szaga leng körbe mindent.
A földben rohadó zöldségek szaga keveredik, a füst savanyú illatával.
Traktorok dolgoznak mindenhol serényen. Na jó menjünk haza.
Szembejönnek velem emberek köszönök nekik, nem hallják. Vagy nem akarják hallani. Sietnek dolgukra. Idős asszonyok, kapujuk előtt beszélgetnek halkan. csókolom!
Megérkezek otthonomhoz, nagy kapu, rajta címer: fogyatékosok otthona. A kastély
Felé veszem az irányt. Az udvaron a bagózó lakók, néhol nővérek ápolók.
Felmegyek a szobámba, bekapcsolom a gépet és írok.